Oldal kiválasztása

OSZTOPÁNI KRISTÓF:  VISSZAPILLANTÁS

 

A nevem Osztopáni Kristóf, az ELTE Informatikai Karának hallgatója vagyok. Mindig is érdekelt a programozás, és számos versenyen vettem részt, ahol rövid idő alatt kellett megoldani különféle feladatokat. Ám a Dusza Árpád Programozóműhely jelentős mérföldkő volt számomra, mert lehetőséget adott arra, hogy hosszabb távú projektekben mélyedjek el, és megtapasztaljam a csapatmunka valódi értékét.

A verseny célja

A Dusza műhely célja nem csupán az informatikai ismeretek felmérése, hanem a diákok közötti együttműködés elősegítése és felkészítésük az emelt szintű érettségire, valamint a felsőfokú informatikai tanulmányokra. A Dusza Árpád Országos Programozói Emlékverseny, ez az országos szintű megmérettetés kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a résztvevők fejlesszék tudásukat és készségeiket, miközben hasznos tapasztalatokat szereznek a csapatmunkában és a projektmenedzsmentben.

A Dusza Programozóműhely felépítése

A műhely keretében fél éven át dolgoztunk egy nagyobb projekten egy kis csapatban, egy tapasztalt mentor vezetésével, aki később egy véletlen folytán az egyetemi tanárom is lett. A mentorunk szerepe kulcsfontosságú volt, hiszen nemcsak szakmai tanácsokat adott, hanem motivált és segített abban, hogy a projektünk sikeres legyen. A műhely során több workshopon vettünk részt, ahol beszámoltunk a haladásunkról, és megismerhettük a többi csapat munkáját is. Ezek az alkalmak remek lehetőséget biztosítottak a tapasztalatcserére és a tanulásra.

A csapatmunka fontossága

Ez volt az első hosszabb csapatos projektem, ahol igazán megtapasztalhattam a csapatmunka fontosságát. A csapatmunka nemcsak arról szól, hogy megosztjuk a feladatokat, hanem arról is, hogy együttműködünk, kommunikálunk és közösen oldjuk meg a felmerülő problémákat. A műhely során megtanultam, hogyan lehet hatékonyan dolgozni egy csapatban, hogyan kell kezelni a konfliktusokat és hogyan lehet kihozni a legjobbat a csapattagokból. Ezek a készségek rendkívül hasznosak voltak az egyetemi tanulmányaim során is, ahol számos csapatprojektben kellett részt vennem.

Hasznos visszajelzések és érdekes témák

A műhely során rengeteg hasznos visszajelzést kaptunk a mentorunktól és a többi csapattól is. Ezek a visszajelzések segítettek abban, hogy folyamatosan javítsuk a projektünket és hogy fejlődjünk szakmailag. Emellett számos érdekes témával találkoztunk, amelyek inspirálóak voltak és további kutatásra ösztönöztek. Ezek az új ismeretek és tapasztalatok nagyban hozzájárultak a szakmai fejlődésemhez és az egyetemi évek alatt is kamatoztathattam őket. Véleményem szerint ez a kitekintés a karrierem szinte legelején nagyon sokat segített abban, hogy a programozás iránti elkötelezettségemet tovább erősítsem.

Hosszú távú kapcsolatok és hálózatépítés

A Dusza műhely során sok és tehetséges emberrel ismerkedtem meg, akikkel később is kapcsolatban maradtam. Ezek a kapcsolatok rendkívül értékesek voltak, hiszen nemcsak szakmai tanácsokat kaphattam tőlük, hanem baráti támogatást is. Az ilyen kapcsolatok kialakítása és fenntartása nagyon fontos, hiszen a jövőben is számos együttműködési lehetőséget rejthetnek magukban.

Véleményem a Dusza Programozóműhelyről

Véleményem szerint a Dusza műhely kiváló lehetőséget biztosít a programozás iránt érdeklődő diákok számára, hogy kipróbálhassák magukat egy hosszabb távú projektben és hogy megtapasztalják a csapatmunka valódi értékét. A műhely során szerzett tapasztalatok és ismeretek nemcsak a szakmai fejlődésemhez járultak hozzá, hanem az egyetemi tanulmányaim során is rendkívül hasznosak voltak. A mentorok és a többi résztvevő által nyújtott támogatás és inspiráció pedig tovább erősítette bennem azt az elkötelezettséget, hogy a programozás területén folytassam a pályafutásomat.

Habár a konvencionális versenyprogramozás továbbra is a kedvencem marad, a Dusza műhelyt követően számos saját, több hónapos projektbe kezdtem bele, mert tudtam, hogy milyen értékes lehet egy ilyen tapasztalat, továbbá, hogy elegendő erőfeszítéssel és kitartással meg tudom valósítani őket.

Osztopáni Kristóf, ELTE Informatikai Kar

 

Forrás: INSPIRÁCIÓ 31. évfolyam 2. szám, 2024